A víz és a tápanyagok mellett a fény döntően befolyásolja a növekedést és a fotoszintetikusan aktív növények fejlődését. Megfelelő fényellátás nélkül a növekedés, fejlődés nem lehetséges.
A pázsit számára fontos regenerációs növekedés nem valósul meg, mivel az asszimiláló tartalékképző felépítő folyamatok helyett a lebontó folyamatok kerülnek előtérbe. Az árnyékos területeken ezért gyenge, ritka a pázsit. Vizsgálatok igazolják, hogy a fűfajok és egyes esetekben a fajták árnyéktűrésükben egyértelmű különbségeket mutatnak. Különösen a Poa supina képes elfogadhatóan sűrű gyepfelületet produkálni még erősen árnyékos területeken is.
Fénymennyiség és fényminőség
A fény minősége és mennyisége jelentősen befolyásolja a fű növekedési viselkedését. A kék (435 nm) és a vörös (660 nm) fény két spektrális tartománya meghatározó a fotoszintézis és így a fű asszimilációja szempontjából. Ezenkívül a sugárzás intenzitása nem csökkenhet egy bizonyos küszöbérték alá (fénykompenzációs pont). Ha hiányzik a fény, az anyagcserén belül fiziológiai rendellenességek lépnek fel, amelyek az anyagok, tartalék tápanyagok, szénhidrátok állandó lebontásához vezetnek.
Fényspektrum a fotoszintézis során
(fotoszintézis intenzitás-hullámhossz)
Mi határozza meg a besugárzott energia mennyiségét?
Számos tényező, például földrajzi szélesség, nap hossza, időjárás határozza meg a növények által felhasználható besugárzott energia mennyiségét. A napszak és a fénybeesés hossza meghatározó a füvek növekedési viselkedése szempontjából. Közép-Európa füveinek fénytelítettségi pontja 20-30 000 lux körül mozog. A nagyobb mennyiségű energia már nem alakul át növekedéssé. A fénykompenzációs pont, amelyben az anyag felhalmozódása és lebomlása kiegyensúlyozott, korábbi tanulmányok szerint körülbelül 1000-2000 lux.
A fényhiány nagyon különböző fenotípusos jelenségeket okoz a növényekben. Ezen túlmenően, ha hiányzik a fény, akkor a parazita gombák csírázása és a füvek nagyobb érzékenysége miatt a gyenge, vizes szövetszerkezetek kialakulása miatt nagyobb a gombás fertőzés nyomása is.
Fény hiányában fellépű tünetek:
- csökkenő klorofilltartalom, gyengébb a fotoszintézis
- nem megfelelő zöld szín
- kisebb, vékonyabb, lágyabb, vizes levelek
- alacsonyabb növekedés
- gyenge gyökérrendszer
- kiritkult állomány, kopár gyepfelület
Árnyékos és napos gyepek
Számos vizsgálat és tanulmányok alapján egyértelmű különbségek figyelhetők meg az árnyékos és napos gyepek fejlődésében. A megvilágítás, a lefedettség mértéke és a fajösszetétel azt mutatják, hogy a lombhullató fák árnyékos területén egyedül a törpe perje, azaz a Poa supina képes kellő gyepminőséget kialakítani 1000 lux alatti fényintenzitás mellett. 250 lux alatt azonban már törpe perje esetén sem lehetséges pázsitfelületet kialakítani.
